Ismét Erdélyben kirándultunk, ezúttal a Vargyas-völgyében. Egy kis hegyi faluban, Nádasszéken laktunk, ahol nincs internet, sőt a mobilszolgáltatás is akadozik. Van viszont igazi székely vendégszeretet, jókedvű, mindig ráérő emberek, ízes székely nyelvjárás, szövőszék, lovasszekér, pisztrángos patak, rengeteg gyógynövény és növényritkaság. A kapuk, ajtók mindig nyitva vannak, nem kel lába semminek, mindenki tiszteli a más tulajdonát. A házigazda kérés nélkül naponta lemossa a vendégek autóit, a kemencében sült házikenyérrel is szívesen megkínálnak.
A fenyőerdőkkel szegélyezett völgyben, a Szerepreze tető (811 m) lábánál fakad a Nádasszéki borvízforrás. A Székely-Szeltersz völgyének másik két jelentős forrásához hasonlóan, a nádasszéki forrás vizét magas sótartalma teszi különlegessé. A Vargyas patak jobb partján (716 m tengerszint feletti magasságban) egy sajátos létesítmény figyelhető meg. A nádasszéki "banyaferesztő" egy népi sósfürdő a Nádasszéki borvíztől 200 m-re a Vargyas patak jobb partján. Deszkával bélelt medence található itt, melyet a nyári hónapokban sokan keresnek fel. A fürdő vizét a szentkeresztbányai vasüzemben készített kazán segítségével fűtik. A banyaferesztőben egymás mellett üldögéltek a lövétei öregasszonyok, egyetemi tanárok és a környék módos vállalkozói. Hiába, a betegség vagyontól, társadalmi helyzettől függően minden ember életét megkeserítheti. Máris visszavágyok a patakcsobogásos kis szobánkba...
1 megjegyzés:
Gyonyoru helyen jartatok, nem csodalom, hogy maris hianyzik!
Megjegyzés küldése