2010. június 25., péntek

Korrekt kézimunka egyesület alapítása lenne a megoldás???

Az utóbbi napokban kötés helyett veszekedtünk, rég óta forrongó indulatok kerültek a felszínre és tisztázásra. Most ennek jött el az ideje, de tovább kellene lépni és levonni a tanulságot. Az nem megoldás hogy nem adjuk át a tudásunkat (a pénzért vett minták már más kalap alá tartoznak), sajnos volt és van alkalmam kihalófélben levő mesterségeket, nyelvjárásokat, népcsoportokat látni. Most éppen kötésláz tombol Amerikában és sztárok népszerűsítik forgatási szünetben a kézimunkát, de ki tudja meddig fog tartani ez a "divat"? Hányan tudnak ma többnyüstös asztalterítőt szőni? Hányan hímeznek 6 személyes kalotaszegi asztalterítőt? Ki mer belefogni egy  koronaherceges kendőbe? És ki fog kötni száz év múlva?

Májusban nálam került megrendezésre az első kötős találkozó,  egyik napról a másikra megnőtt a blogom látogatóinak a száma. Aztán kért tőlem egy csipkefórumos lány egy mintát, amelynek a továbbküldésére nem voltam felhatalmazva. Na ezért a csipkekötés nagyasszonyával kaptunk mindenféle szép megjegyzést a fórumban. Az ilyen helyzetek elkerülése végett nem hirdettem játékot, csak azért hogy egy hétig nagy legyen a népszerűségem és mindenki agyba-főbe dicsérjen. Nem akartam feltételeket szabni, pl. ezzel növelni a rendszeres olvasóim számát. Akiknek tetszenek a munkáim, azok úgyis idetalálnak és a játékkal szerzett népszerűség úgyis tiszavirág életű. Szívesen ajándékozok annak, aki értékeli és szereti a kézimunkát, de nem akartam belőle soha üzletet csinálni.

Néhány napja azon gondolkodom, hogy kellene alakítani valamilyen nonprofit szervezetet mindenféle jogi háttér nélkül vagy kötős szektát vagy mittudoménmit, és akik belépnek vállalnának egy közösen kidolgozott  normarendszert. Havonta egyszer lehetne találkozni valamilyen ingyenes helyen (ahogy elindítottuk májusban); nem lenne tagdíj és semmilyen egyéb anyagi kötelezettség. Belépéskor el kellene fogadni hogy becsületesek leszünk, nem tolunk ki azokkal akiktől tanultunk, nem árulunk aprópénzért mindenféle első kötést (nálam ez verte ki a biztosítékot), csak azután lehetne árulni miután egy bizottság (néhány tapasztaltabb kötő) erre alkalmasnak ítélte a munkáinkat. Szóval nem árulunk gyenge terméket, mert a kézimunkát elsősorban az egyedisége, igényessége, a technika tökéletes ismerete különbözteti meg az olcsó tucatterméktől. Sajnos a Meska is felhígult, ott is egyre több gyenge portékát árulnak.

Mit szóltok hozzá? Segítenétek megfogalmazni a szabályokat? Ercsu azt javasolta hogy  legyen fair knitting a fair trade analógiájára. Szívjuk el végre a békepipát és kössünk, mert sokkal hasznosabb  és értelmesebb lenne alkotni mint háborúzni...

18 megjegyzés:

Annamari írta...

IGEN IGEN IGEN... akkor is ha nem tudnék havi rendszerességgel találkozni veletek (remélem, ez nem lenne akadály hogy csatlakozhassam hozzátok), de nagyon egyetértek minden mással.
A békepipa elszívását csak a feltételek elfogadása után vagyok hajlandó megtenni, no nem veletek (veletek nem is kell békepipát szívni), hanem tudja mindenki nagyon jól...
Egy percig sem bántam meg amit tettem, amit írtam. Örvendek, hogy nyíltan tudunk erről beszélni ma már.

Zsófi írta...

Annyi kérésem lenne, hogy a "csipke" mindenképpen szerepeljen benne... ;-)

Kataca írta...

Én is csatlakoznék,ha lehet, még akkor is, ha nem tervezem eladni az alkotásaimat. (Hol vagyok én még attól, hogy eladható minőségű csipkeköltemény szülessen a kezeim között?) Jó ötlet az egyesülés, de szerintem a probléma ettől nem oldódna meg: ő és még biztos sokan nem csatlakoznának és továbbra is úgy és azt árulnák, amit akarnak. Vagy tévedek?

aarkus írta...

Én csak a kispadon ülök, főleg olvasód vagyok, és majd szeretnék egyszer felnőni a csipkekötéshez
- de igaz minden szavad!

Eszter írta...

Szerintem is jó ötlet az egyesület.
http://www.privatbankar.hu/frisshir/hircentrum/lecsap_az_apeh_az_internetes_arusitas_adokoteles_87199
Lecsap az APEH: az internetes árusítás adóköteles!

Délka írta...

Mindenképpen csipkekötő egyesületre gondoltam:)

Bárki csatlakozhat, nem feltétel az eladás. Én sem szoktam árulni a portékámat:)

Nem is lényeges hogy mindenki csatlakozzon, hanem egy olyan szakmai egyesület létrehozása, ahol tanulni, továbbfejlődni, eszmét cserélni és garantált minőségű kézimunkát lehet beszerezni.

Délka írta...

Tegnap óta nagyon sokan olvastátok ezt a bejegyzést, sajnos csak 5-en + jómagam jelezték hogy érdekli őket egy csipkekötő egyesület létrehozása. Kissé pesszimista lettem...

peony írta...

A megjegyzések száma néha elkeserítő lehet, de gyakran félrevezető is...
Megint egy vihar amiből kimaradtam, mostanában a magam bajával voltam elfoglalva... most meg látom a megjegyzéseket de nem értem mi is történhetett. Na mindegy...
Én mindenesetre benne vagyok, bár csipkét viszonylag ritkábban kötök...viszont a kötés népszerűsítéséért, a közös kézimunkázásért évek óta küzdök magam is.

Klaudia írta...

Szia! Már tegnap is olvastam a bejegyzést, de akkor kérésedre kilépek a homályból:)
Nemtartom rossz ötletnek, de azt hiszem jelen esetben inkább csak még jobban mélyítené az ellentéteket.
Ha tényleg jól akarjátok csinálni, nem fog menni mindenki egyenlő alapon, szükséges lesz pár ember, aki az irányvonalat megadja, és akkor megint itt a sértődés és a szájhúzogatás.
Alapvetően jó ötlet, de előtte el kell dönteni, hogy mi a cél, hogy mindenki szeresse egymást a kötős berkekben(gondolom ti is érzitek, ez lehetetlen), vagy elindítani egy mozgalmat a minőségi kézimunka felé, ami aztán ki tudja mivé növi ki magát. Ebben a siker és a kudarc egyaránt benne van, de akkor tudomásul kell venni, hogy sok, a mostanihoz nagyon hasonló vita vár még a tagokra...
Bárhogy döntötök, én támogatom az ötletet, bár időhiány miatt inkább csak lelkes amatőrként:)

Kriszti írta...

Én elég kezdő vagyok kötés terén. Nem tartom Magam profi kötőnek, eladni sem szándékozom a kötéseimet, de a magam örömére és a kihívás kedvéért szívesen kötögetek. Nekem ez jelenti a kikapcsolódást a két kicsi mellett, akikkel jelenleg itthon vagyok.
Nagyon örültem, hogy Monorierdőn találkozhattam Veletek, megnézhettem a csodás munkáitokat, fonalaitokat, és hogy végre szakértő szemek is láthatták az én kendőimet.

Délka írta...

Összefogásra, korrektségre és minőségre, tanításra gondoltam...

Igazad van Sárgavirág, úgy soha nem lehet megszervezni valamit hogy mindenkinek jó legyen. De ha korrekt alapokon indulunk el, akkor ki tudja hogy mi lesz az egyesületből...

Kriszti, szépen kötsz, már megcsodáltuk a munkáid és várunk máskor is szeretettel a közös találkozókra:)

Csilla írta...

Földrajzi okokból kifolyólag én is csak virtuális tag tudok lenni. De szeretnék én is csatlakozni majd és tanulni a nagyoktól, bár az eladásra kötés még a távoli terveim közt sem szerepel. Leginkább magunknak (magamnak, páromnak és kislányomnak) vagy ajándékba kötök és akkor sem csak csipkét, mikor mihez van kedvem. Most éppen csipkét kötök, az Ercsuféle vénusz stólát, ez is ajándék lesz majd októberben.
Sajnos azt tényleg nem lehet megcsinálni hogy mindeki elégedett legyen csak törekedni lehet rá, sőt kell is, de be kell kalkulálni, hogy lesznek mérgelődő, keresztbetevők stb.

Délka írta...

Csilla, nem az eladással volt gond, hanem a gyenge minőséggel. Az nem baj, ha valaki szépen köt és korrekt áron eladja, hiszen mindenki pénzből él...
A Vénusz stólát én is meg fogom kötni a közeljövőben:)Várom a fotókat a blogodon a stóláról:)

Debreceni kötős találkozóra el tudnátok jönni?

Csilla írta...

Nagyjából témába raktam magam a történésekkel.
A stólát csak a Barka albumban, ha lesz ilyen, mutatom meg, mert az aki majd október végén kapni fogja olvassa a blogomat :)
Nem mondok előre semmit, mindig az adott helyzettől függ, hogy tudok-e menni vagy sem. autó az nincs és jogsim sem, úgyhogy elég szükre szabottak a lehetőségek...de nincs kizárva semmi...

zazálea írta...

Valahogy úgy kellene ezt felépíteni (hiszek a marketingben), hogy értéke legyen az egyesületnek, közösségnek. Tehát én arra gondolok, hogy ha valaki a Meskán árul + tag is, az odabiggyeszthesse a terméke mellé: X. egyesület által elfogadott termék. Tudom, ez hasonló, mint a zsűriztetett termék kategóriája és miért is ne? Ez azt is jelentené, hogy lehetne ebből kimaradni, kevesebbért árulni, de az igényes munkának lenne egyfajta becsülete, értéke - marketing, mondom én, marketing. Benne vagyok, segítek is, ha kell.

Délka írta...

Köszönöm Rita, jó ötleteid vannak. Valami hasonlóra gondoltam, csak a jogi és egyéb hátteret próbálom átgondolni. Lelevelezzük a részleteket.

zazálea írta...

Töröm a fejem én is!

Zsófi írta...

Nekem jó Debrecen, de a hétvége semmiképp nem. Kétlakiak vagyunk, azt a picike időt szeretjük kettesben tölteni... (Ezért nem megyek sehova...)